Mi Volt A Haszna A Makedón Uralomnak Görögországban - Mi Volt A Haszna És Mi A Kára A Makedón Uralomnak Görögországban
February 23, 20221916-ban brit katonák sikertelenül próbálták kicsempészni Görögországból. Az első világháború után az oroszlánt egy, a környéken talált márványlapokból épített talapzatra állították. A kérdés azonban nyitva maradt: kinek az emlékét őrzi a kőbe faragott ragadozó? Katerina Periszteri, a mostani feltárást felügyelő régész és Mihalisz Lefantszisz, a helyszínen dolgozó építész arra a következtetésre jutottak, hogy az oroszlán alapzata hasonló kövekből épült, mint a Kaszta sírhalmot övező, 500 méter hosszú márványfal. A kései római időkben valószínűleg megbontották a sírhalom egységét, darabjait pedig egy közeli gát építéséhez használták, és talán ezzel összefüggésben mozdították el az oroszlánt eredeti helyéről. A szobor a kutatók feltevése szerint a temetkezési domb tetején volt eredetileg: az amúgy is impozáns, 80 méter magas halom tetején a makedónok egyik szent állata, az 5, 3 méter magas oroszlán állhatott őrt. A híres amphipoliszi oroszlán Forrás: Wikipedia / Christof Halbe Nagy Sándor sírja?
Mit rejt a nyolcvanméteres sírdomb?
A régészek előtt annyi mindesetre egyértelmű, hogy rendkívül jelentős sírhalom felfedezése előtt állnak; erre utal a verginai halomnál nagyobb méret, a sírhalomhoz felhasznált anyagok értéke és a halomhoz kapcsolható gyönyörű márványoroszlán. A kutatás szeptemberben folytatódik, méreteit pedig az is jelzi, hogy a válság sújtotta Görögországban különböző állami szervek 180 000 euróval támogatják az ásatás folytatását. A régészek abban reménykednek, hogy őszre befejezik a fal feltárását, és behatolhatnak a sírhalom belsejébe. Ha megtalálják a bejáratot, készíthetik a buldózert... Philipposz sírjának homlokzata - most is meg kell találni a bejáratot Forrás: Flickr / Sarah Murray Az sem teljesen kizárható, hogy a sírt mégis Nagy Sándornak építették, közvetlenül a halála után, ám soha nem használták fel, hiszen a temetési menet Ptoleimaiosz miatt nem érkezett meg Makedóniába. Ebben az esetben lehetséges, hogy a sírt feltáró régészek üresen találják a sírkamrákat. Ez megmagyarázná azt is, hogy miért tartott két évig, hogy elinduljanak Babilónból: ezen idő alatt készítették elő Makedóniában, Amphipoliszban a méltó nyughelyet.
Most a Görögország északi részén, az ókori Makedóniában elhelyezkedő Amphipolisz városa melletti Kaszta sírhalom feltárásáról van szó. A sírhalom már régóta ismert a régészek előtt, ám alaposabb kutatása csak 2012-ben kezdődött el. Az első eredmények a verginai ásatáshoz hasonlóan nagyon biztatóak. Föltárták a mintegy 80 méter magas, mesterséges dombot körülölelő, 500 méter hosszú és három méter magas, mészkőből készült falat, amelyet thaszoszi márvány borít. A márvány ilyen mennyiségű és minőségű jelenléte egyértelműen arra utal, hogy a makedón sírhalmokhoz hasonló domb valamilyen nagyon jelentős sírt rejt. A régészek a leletet a Kr. e. 4. század végére datálják, ami egyértelműen Nagy Sándor halálának kora. Az Amphipolisz közelében lévő, márvánnyal övezett domb Forrás: AFP/Sakis Mitrolidis A nyelv nélküli oroszlán Amphipolisz és környéke eddig főként a híres amphipoliszi oroszlánról volt ismert. A márványból faragott, mintegy 5, 3 méter magas szobor első említése 1912-ből való, a görög hadsereg egyik jelentése szól erről a darabokban heverő emlékműről.
- Bike szaki szakál rollsystem bt
- Mi volt a haszna a makedón uralomnak görögországban 2019
- Mi volt a haszna a makedón uralomnak görögországban 5
- DVD filmek: vásárlás olcsón, DVD filmek akciós áron
- Mi volt a haszna a makedón uralomnak görögországban 20