Jókai Mór A Nagyenyedi Két Fűzfa, A Nagyenyedi Két Fűzfa (Elbeszélés) – Wikipédia
February 23, 2022A legfontosabb szereplők - Zetelaky József – enyedi felsőbb osztályos (humanissime) diák - Karassiay Áron – József tanulótársa, maga is felsőbb osztályos - Tordai Szabó Gerzson – az enyedi kollégium rektorprofesszora - Trajtzigfritzig – labanc rablófőnök - Bórembukk – Trajtzigfritzig főnöktársa - Klárika – a rektorprofesszor lánya - Balika – bujkáló kuruc rablófőnök A történet, mint a cím is sugallja, a két fűzfa históriáját meséli el nekünk. "Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől, a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna…" 150 esztendeje annak, hogy kuruc-labanc osztott törvényeket Enyednek. Egyik nap az egyik, másik nap a másik. Az ottani lakosok jobb szerették volna, ha a látogatások helyett a két vezér egymást kereste volna fel.
Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa | bookline
Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ 1704 virágvasárnapján, Rabutin tábornok parancsára Tiege ezredes elpusztította Enyedet, és vele együtt a kollégiumot is. A polgárság nagy része, beleértve a diákokat, az Őrhegyre és a környékbeli erdőkbe menekült. A kollégium diákjai, s a városbeli férfiak megtámadták a rablás után visszavonuló osztrák seregeket; ezt a történetet örökítette meg Jókai Mór ebben az elbeszélésben. A harcban elesett diákok emlékére a nagyenyedi Kápolnadombon állítottak emlékművet.
Megoldás: A két jó barát kiszabadítja az elhurcolt apát és lányát. A város megmenekül. József és Klárika Tordai Szabó Gerzson áldástól kísérve elnyeri az áhított boldogságot. A elbeszélés keretes szerkezetű: az író jelen időben kezdi a történetet a hegyi patak kőhídja mellett álló fűzfák leírásával, és a végén ugyanide tér vissza. A nagyenyedi diákok hőstettét pedig múlt időben meséli el. [2] Itt a vége a cselekmény részletezésének!
És mégis mozog a Föld!
A diákok győzelme után Gerzson úr és Klárika a két fiúval együtt térden állva adtak hálát az Úrnak a megszabadulásért. "Azon két fűzfadorongot pedig, mellyel a két ellenséget leverték, az esetnek emlékére letűzték a patak medrébe, és Gerzson úr áldást monda azokra mint szintén József szerelmére is, kinek nem kellett többé perspektíván keresztül néznie Klárikát, ha látni akarta. " – Részlet az elbeszélés befejezéséből A mű szerkezete [ szerkesztés] Az első önálló kiadás Bevezetés: A történelmi korszak humoros jellemzése és az enyedi kollégium diákjainak élete. A rektorprofesszor és a két diák főszereplő bemutatása. Zetelaky József nyiladozó szerelme. Bonyodalom: József lelepleződik (a szerelmes levél). A labancvezér által követelt sarc elvesztése súlyos következményekkel jár. Kibontakozás: A labancok közelednek, az enyediek a védekezésre készülődnek. Klárika bátor tettével megmenti a várost. A település vezetőit megszégyenítik a labancok. Tetőpont: A diákok összecsapnak a labanchaddal. Zetelaky József és Karassiay Áron megküzd Trajtzigfritziggel és Bórembukk-kal.
Jókai Mór - A nagyenyedi két fűzfa | doksi.net
- Ofi történelem 7 munkafüzet megoldások 2009 relatif
- Őrült dilis szerelem teljes film magyarul
- Fiatal házasok gyermekvállalási tamogatas 2019 6
- Samsung s5 mini használt ar.drone
- Nyomtatható feladatlapok matek feladatlapok óvodásoknak
- Éjjel nappal budapest szereplők nevei 2019
- A Lego kaland letöltés ingyen | Film - Letöltés Online | letolt-online
- Euro truck simulator 2 mods magyar chat
- Magyar Katolikus Egyház – Adó1százalék.com
- Étterem - Bistró Tíz, Székesfehérvár
A nagyenyedi két fűzfa magyar televíziós film József és Klárika Rendező Bán Róbert Alapmű Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Forgatókönyvíró Bán Róbert Dramaturg Békés József Főszerepben Józsa Imre Sinkovits-Vitay András Málnai Zsuzsa Zene Palásti Pál (összeállította) Operatőr Szalai András Vágó Karátsony Gabriella Hangmérnök Gergely András Jelmeztervező Kemenes Fanni Díszlettervező Gyürky András Gyártásvezető Merza Marcell Gyártás Gyártó Magyar Televízió Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 78 perc Forgalmazás Bemutató 1979. április 16. Korhatár 12 További információk IMDb NAVA A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór elbeszéléséből 1979 -ban készült magyar tévéfilm. A film a Mafilm műtermeiben készült, egyes jeleneteit Kőszegen forgatták. [1] A történelmi valóság [ szerkesztés] 1704 virágvasárnapján Rabutin tábornok parancsára Tiege ezredes elpusztította Enyedet, s vele együtt a kollégiumot is. A polgárság nagy része, beleértve a diákokat, az Őrhegyre és a környékbeli erdőkbe menekült. A kollégium diákjai és a városbeli férfiak megtámadták a rablás után visszavonuló osztrák sereget.
Az összecsapásban 30 kollégiumi diák esett el, holttesteiket a hagyomány szerint a város nyugati részén temették el. A harcban elesett fiatalok emlékére a nagyenyedi Kápolnadombon állítottak emlékművet, az ünnepélyes avatására 1896. május 10-én került sor. [2] Történet [ szerkesztés] Felvinc és Nagyenyed között egy kis hegyi patakon kőhíd ívelt át. A híd mellett kétfelől a patak oldalában két hatalmas, 150 éves [3] fűz állt. A két fához kapcsolódó történet 1704-ben a Rákóczi-szabadságharc idején kezdődött, amikor Nagyenyedet a kurucok és a labancok is gyakran megsarcolták. A város kollégiumának rektorprofesszora, Tordai Szabó Gerzson békeszerető ember volt, csak a tudományok érdekelték. A lányával, Klárikával kollégium tövében lévő emeletes házban laktak. A tudós professzorhoz csak két kedvenc diákja volt bejáratos: Zetelaky József és Karassiay Áron. József szerelmes lett a szép kisasszonyba. A diákok Héraklész történetét játszották el Áron főszereplésével, utána Istvándy úrral beszélgettek, aki Trajtzigfritzig és csapata közeledéséről és kegyetlenkedéseiről hozott hírt.
Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A nagyenyedi két fűzfa a -n (magyarul) A nagyenyedi két fűzfa az Internet Movie Database oldalon (angolul) További információk [ szerkesztés] Kincsvadász: a nagyenyedi két fűzfa története – 2017. november 30. YouTube (5:23) m v sz Jókai Mór munkássága Fontosabb regények Hétköznapok (1846) Erdély aranykora (1852) Török világ Magyarországon (1853) Egy magyar nábob (1853–1854) Janicsárok végnapjai (1854) Kárpáthy Zoltán (1854) Szegény gazdagok (1860) Az új földesúr (1863) Mire megvénülünk (1865) A kőszívű ember fiai (1869) Fekete gyémántok (1870) Az arany ember (1872) Eppur si muove. És mégis mozog a Föld!
A diákok éjszaka kiszöktek a kollégiumból, és a Maros partján friss fűzfákról vágtak maguknak egy-egy husángot. A lakosság elhagyta a várost: az asszonyok, gyermekek, öregek a hegyekbe az erdők közé menekültek. A hajadon leányok a református templomba vonultak. Az enyedi főbíró és a rektorprofesszor ment deputációba, ám a martalóchad parancsnokának újabb követelésével tértek haza. A lakosság a béke ígéretére visszatért a házaiba, és hozzáláttak a labancok követeléseinek teljesítéséhez: sütöttek, főztek, kenyeret dagasztottak, csizmát varrtak. A lányok azonban azt kérték a tanácstól, hogy továbbra is a templomban maradhassanak. Éjszaka Klárika felriadt álmából, hangokat hallván felment a templomtoronyba. Onnan látta meg, hogy a labancok orozva közeledtek a város felé, ezért megkondította a súlyos vészharangot, hogy figyelmeztesse az enyedieket. Mire a labancok a városba értek, ismét üresen találtak minden házat. Trajtzigfritzig ekkor parancsot adott, hogy tizenkét helyen fel kell gyújtani a várost.